FENG SHUI mint életérzés, avagy az otthon harmóniája

Mi lehet az oka annak, hogy az egyik lakásban már az első pillanatban jól érezzük magunkat, míg a másikban nem leljük a helyünket?

A Feng Shui szakértők szerint mindez nem véletlen, mert úgy tartják, ha a lakásban, munkahelyen, vagy azon a telken, amelyen épült, rosszul oszlanak el az energiák, a lakók, dolgozók közérzete, életútja alakulása körül is problémák lehetnek.

Évszázadokkal ezelőtt Kínában a Feng Shuit hétpecsétes titokként kezelték, a napi élet belső titka volt, és csak a politikai változások révén vált mindenki számára nyitottá. A Feng Shui, mint fogalom szelet és vizet jelent, de hívhatjuk a terek akupunktúrájának is. Ha elveit figyelembe vesszük, képes olyan körülményeket biztosítani a városlakók számára is, mint ha az érintetlen természetben tartózkodnánk.

A Feng Shuiról szóló első európai tanulmányt Ernest J. Eitel tiszteletes, a Londoni Missziós Társaság tagja tette közzé 1873-ban, de a nyugati világot már korábban elbűvölte és zavarba ejtette. Amikor a császárság idején a kínai kormányzat arra kényszerült, hogy kikötőket adjon át a gyarmati hatalmaknak, kivétel nélkül olyanokat választott, amelyek elhelyezkedését a Feng Shui szakértők a legrosszabbnak ítélték:"kopár sziget, amelyen még házak is alig vannak."

A kínaiak a Feng Shui alapelvei szerint határozták meg városaik helyét, általában kerülték a sík területeket, amelyeket veszélyesnek tartottak az árvizek és tájfunok miatt. Egy épület vagy település elhelyezkedését akkor tekintették ideálisnak, ha egy domb déli oldalán feküdt, védve az északi széltől. Ennek értelmében Kína, amikor területet kényszerült adni az amerikai és európai kereskedők raktárai számára Kantonban, egy lápos részt ajánlott fel a Gyöngy-folyó mellett, ami Feng Shui szempontok alapján a létező legrosszabb helynek számított. A kínai mandarinok látván, hogy a külföldiek épületeit azonnal elárasztották a fehér hangyák, igazolva látták a Feng Shui hasznosságát.

Vagy 30 éve Hongkongban, a britek először a ma Boldogság-völgy néven ismert alacsony fekvésű, mocsaras területet akarták megtenni az új gyarmat központjává. A kínai lakosságon már a puszta ötlet hallatán is "rémület" vett erőt. Így amikor a völgyhöz utat törő mérnökök sorra haltak meg sárgalázban, és a már felépített házaikat el kellett hagyni a maláriás megbetegedések miatt, a kínaiak igazolva látták aggodalmaikat, és azt gondolták, hogy a britek ismerik ugyan a Feng Shuit, de bolondnak tettetik magukat. A Boldogság-völgyben elszenvedett kudarc után a gyarmati kormányzat úgy döntött, hogy a ma Centralnak nevezett, kedvező fekvésű, dombokkal körülölelt víz közeli területen telepedik meg. Később, amikor a főmérnök fákat ültetett a kopár dombokra, a helyiek elképesztően agyafúrtnak tartották.

A Feng Shui szakértők irtóznak az éles szögeket bezáró építményektől, amelyek olyanok, mint a védtelen szomszédokra irányuló "tőrök". Még a kormányok sem tudják magukat függetleníteni magukat ettől. A hongkongi kínaiak éveken keresztül nagyon leleményesnek tartották a briteket amiatt, hogy a kormányzó házát a város legkedvezőbb domboldalára építették, amely mögött magas fák állnak, előtte utak kanyarognak, és gyönyörű kilátás nyílik a kikötőre. Az 1980-as évek végén a kínai kormány I.M. Peit, a neves építészt bízta meg a Kínai Bank új épületének megépítésével a kormányház közelében. Hetven emeletével ez lett Hongkong legmagasabb épülete. Tele van tűzdelve szerencsétlen éles sarkokkal, amelyek állítólag gonosz kis dárdákat hajigálnak a kormányzó rezidenciájára. A Feng Shui szakértők ezeknek az állandó támadásoknak tulajdonítják a britek gyarmatvesztését.